Barguzin (település)
| Barguzin | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Irányítószám | 671610 | ||
| Körzethívószám | 30131 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4850 fő (2021) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Barguzin
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 53° 37′ 02″, k. h. 109° 38′ 05″53.617222°N 109.634722°EKoordináták: é. sz. 53° 37′ 02″, k. h. 109° 38′ 05″53.617222°N 109.634722°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barguzin témájú médiaállományokat. | |||
_(1790).png)
Barguzin egy 5702 lakosú település és egyúttal a Barguzini járás közigazgatási központja a Burját Köztársaságban, Oroszországban, a Barguzin folyó bal partján, 491 méteres tengerszint feletti magasságban, a Barguzin-völgy déli végén.
Fekvése
[szerkesztés]Ulan-Ude városától 240 kilométerre fekvő település.
Éghajlata
[szerkesztés]Barguzinnak és környékének éghajlatát a szigorú kontinentális és a viszonylag száraz éghajlat jellemzi. A hosszú (több mint 6 hónapos) teleket súlyos fagyok, szárazság, derült égbolt és szélcsend jellemzi. A levegő hőmérséklete nemcsak az év folyamán, hanem évszakonként is nagy ingadozásoknak van kitéve.
Története
[szerkesztés]A települést a 17. században orosz kereskedők alapították. A település a környékén folyó aranymosásnak, valamint a cári és a burját törzsi területek közötti élénk kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően gyors fejlődésnek indult, és rövid időn belül a környék közigazgatási központja lett.
Magyar vonatkozása, hogy 1989-ben Morvai Ferenc kazángyáros és Kiszely István antropológus a településen vélte megtalálni Petőfi Sándor csontjait, amelyekről később bebizonyosodott, hogy egy nőhöz tartoznak.
Források
[szerkesztés]- В источнике: 1860-е года. Константинов А. В., Константинова Н. Н. История Забайкалья (с древнейших времен до 1917 года). — Чита: Издательство ЗабГПУ, 2002. — 248 с. — 10 000 экз. — ISBN 5851582170
- Константинов А. В., Константинова Н. Н. История Забайкалья (с древнейших времен до 1917 года). — Чита: Издательство ЗабГПУ, 2002. — 248 с. — 10 000 экз. — ISBN 5851582170
- Итоги ВПН-2010. 5. Численность населения России, федеральных округов, субъектов Российской Федерации, районов, городских населенных пунктов, сельских населенных пунктов – районных центров и сельских населенных пунктов с населением 3 тысячи человек и более.